Zsoldos Tamásné
Öveges József életútja
(Az
ELFT Általános Iskolai Oktatási Szakcsoport 2004-ben kiadott füzetének
fényképek nélküli anyaga)
"A
legnagyobb boldogságom,
ha másnak tudást és örömet nyújthatok."
/Öveges
József/
Kevés olyan egyénisége van a magyar pedagógia történetének, aki szűkebb szakmája művelésén, tanításán keresztül olyan széles
tömegekre hatott, mint ő. A fizika területén neki sikerült először megtalálnia
azt a stílust, nevelő módszert, amely feltétele a tudomány és a tömegek találkozásának.
A tudomány-népszerűsítés
rangjának megteremtésében is Öveges professzoré az érdem: 32 könyve, 223 cikke,
256 rádió és televízió adása tanúskodik erről.
Öveges József a legelső Kossuth-díjas
tanár, aki „milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét” indokolta az Eötvös
Loránd Fizikai Társulat, amikor elsőként neki ítélte oda a Prométheusz érmet.
Az életpálya kezdete
A
család történetéről Öveges professzor így vallott 1976-ban: „Öregapám,
Mihálovics István (1838-1894), egy Balaton melletti iparos család sarja, kezdő
orvosként került Pákára. Körzetébe 23 kis falucska tartozott. A zalaegerszegi
Zsilinszky Borbálát (1845-1927) vette feleségül. A hozományból egy
szoba-konyhás lakást építettek. Az volt az orvosi rendelő is. A háztelek kissé
csonka volt, mert az előző tulajdonos, egy sokgyermekes koldusparaszt öt
kenyérért eladta a házhely egy részét, hogy gyermekei életét mentse egy fagyos
télen. Öregapám a tervezett második szobát harmincéves körorvosi működése alatt
sem tudta felépíteni, mert a szegény nép csak a halálos
ágyához hívott orvost.” 37 A nagyapa halála után egy fiatal tanító,
Öveges József (1871-1910) került Pákára. Feleségül vette az orvos tizenhat éves
lányát, Mihálovics Ilonát (1877-1953). Göcsejben, Páka községben született meg
legidősebb fiuk Öveges József 1895. november 10-én.
A
másik nagyapa, Öveges Alajos (1837-1906) a Győr megyei Pér községnek volt
negyvenöt éven át szeretett néptanítója. Nyugalomba vonulásakor (1901-ben)
fiát, Öveges Józsefet kérte utódjául, aki addig Pákán és Náprádfán tanított.
Költözésükkor Pér lakossága „Megjött az új mester!” felkiáltással fogadta a szekéren érkező Öveges családot.
A kis József első tanítója édesapja
volt, aki az elemi iskola öt osztályában nevelte, tanította. Később, mint
tanítógyerek, ingyenes ebédet kapott a győri bencéseknél. Öt diáktársával
együtt öregkisasszonyoknál élt, akik minden tantárgyból kikérdezték lakóikat,
így azok szorgalmas, jól tanuló gyerekekké váltak.
„Édesapám 38 éves korában hirtelen
meghalt. Édesanyám négy kiskorú gyerekkel Győrbe költözött, mert az elemi után
mind a négy gyermekét tovább akarta taníttatni a semmiből. Abból a kevés
pénzből éldegéltünk, amit holmijaink eladásából félretett. Szomszédai, látván
hősies küzdelmét gyermekeiért, azt tanácsolták, hogy adjon bennünket inasnak,
akkor majd keresünk. Akarta, hogy tanuljunk. Mi is ezt akartuk. Megszerettem
derék bencés tanáraimat, akik a diáksegély alapból egyszer még új ruhát is
adtak. Osztályfőnököm pedig keveset viselt klepetusával ajándékozott meg.
Gyakran fájt a fejem. Most már tudom mitől. Az éhségtől. De ezt akkor tudtam
meg, mikor a hatodik gimnáziumi osztály elvégzése után bekövetkezett a nagy
fordulat életemben, és akár háromszor is jóllakhattam, és nyugodtan tanulhattam
villanyfénynél, nem kellett esténként a petróleummal is spórolnunk.
Vágyakozva láttam, hogy milyen
békességben élnek hivatásunknak derék bencés tanáraim. Hallottam, hogy
valamikor az utcán csatangoló gyermekek oktatására alakult meg a Kegyes
Tanítórend, a piaristák rendje.” 38
Öveges József 1912. augusztus 27-én
felvételt nyert a Piarista Tanítórendbe. „Szokás volt, hogy mielőtt vakációra
utaztunk volna, a kispap csoport búcsútisztelgésre megjelent az atyáknál. Egy
ilyen alkalommal a jó Pózna tanár úr, aki engem tanított, így szólt:
- Melyikük az az Öveges?
- Én vagyok, kérem!
- Magáról hallottam a legtöbb szépet!” 39
Egy évi váci noviciátus után a
gimnázium hetedik és nyolcadik osztályát a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban
végezte. Itt jeles eredménnyel érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti
Magyar Királyi Tudományegyetemen végezte 1915-1919 között, mint számtan-fizika
szakos tanárjelölt. Szaktárgyaiból az összes vizsgáját kitüntetéssel tette le.
1919. december 10-én kapott középiskolai tanári diplomát. Két professzor
terjesztette fel maga mellé tanársegédi állásra. A későbbi Nobel-díjas Hevesi
György pedig gyakornoki állást ajánlott neki. Sajnos a Tanácsköztársaság bukása
miatt meghiúsultak tervei, és Övegest a tanítórend vidékre helyezte.
Tanári állomásai
Szeged |
1919. november 30. |
- |
1922. június 30. |
Tata |
1922. július 1. |
- |
1924. június 30. |
Vác |
1924. július 1. |
- |
1930. június 30. |
Tata |
1930. július 1. |
- |
1940. szeptember 30. |
Budapest |
1940. szeptember 30. |
- |
1948. július 30. |
Piarista gimnáziumában élt és dolgozott mint
középiskolai tanár.
A tanári pálya választásában jelentős szerepe volt családja pedagógiai
hagyományainak. Ősei atyai ágon kétszáz évre visszamenően mind néptanítók
voltak. Ő sem gondolt más hivatásra. Nemcsak a tudásközlés izgalma, hanem a
nevelés szépsége is vonzotta, hiszen tizennégy éves korától ő is szeretetre
szoruló félárva gyermek volt. A Tatai Kegyes Tanítórend 1937-es értesítőjében a
tanítást a legnehezebb fizikai munkához, a zsákhordáshoz hasonlította: „Emez a
fizikai tehetetlenségi erőt, amaz a szellemi tehetetlenséget hivatott
legyőzni.” 39
Saját bevallása szerint a számtan-fizika szakot azért választotta, mert
ösztönösen vonzódott a tárgyi, a bizonyítható igazságok felé. Gyermekkorát
falun töltötte, a természet csodáinak zaklató kérdéseivel. Választ nem kapott,
mert nem volt sem könyv, sem ember, aki megmagyarázhatta volna a jelenségeket.
Mikor tanítani kezdett, még alig akadt olyan tudományos könyv, amelyet
ajánlhatott volna az ifjúságnak. Ezért kezdte el maga a könyvírást.
Az egyetemen is csak az első évben Eötvös Loránd óráin látott előadási
kísérleteket. Még a meteorológiát is elméletileg oktatták. Öveges egy német
nyelvű könyvet kapott kölcsön, amely a mindennapi megfigyelések alapján közölt
meteorológiai ismereteket. Ő is megpróbálkozott az írással. Vidéki tanársága
harmadik esztendejében elkészítette első kéziratát Időjóslás és időhatározás
címmel. Csak úgy akadt rá kiadó – a tatai Engländer cég, ha előzőleg összeszed
kétezer előfizetőt. Így gyűjtötték Csokonai korában is az előfizetőket! Öveges
József felhívásának azt a meghökkentő címet adta: Öveges József felhívásának
azt a meghökkentő címet adta: „Adja el az esernyőjét!” Később már próbaív
benyújtása nélkül is megkötötték vele a szerződést.
Fiatal tanár korában az óraközi szünetekben gyakran
olvasgatott az udvaron. Egyik idősebb kollégája megjegyezte:
Fiam, meglátod, te még nagy ember leszel! Minden idődet
kihasználod.
Irodalmi munkássága 32 könyv, sok-sok cikk és feljegyzés. Közülük
néhányat idegen nyelvekre is lefordítottak.
Könyvei áttekinthető beosztásúak. Szerkesztésmódjára jellemző, hogy
betűforma váltásokkal kiemelte a lényeget, rajzokkal illusztrálta a
kísérleteket. Ez az első világháború után nagyon újszerű volt Magyarországon.
Lelkiismeretességét jellemzi a gyorsan egymásra következő kiadásokban
végrehajtott apró változtatások. Ezek a könyvek használhatóságát nagyban
emelték. Az egyes rövid alfejezeteket címmel látta el. Piarista őse, Lutter
Nándor példáját követve mértékegység-átalakításokat végzett.
Tatai tanárként kapott
megbízást a tankönyvírásra. Igazgatója tanúja volt egyik órájának, ahol a
zárójelenetben Öveges József a tanítványaitól megkérdezte: „Ki akar most
jelesre felelni a jövő órai leckéből?” Az egész osztály felnyújtotta a kezét.
Nemsokára a tankönyvkiadó vállalat igazgatója kereste fel, s felkérte a Kis
fizika megírására. Az 1936-os tanév végén a kiadóvállalat vezetője megkérdezte
a tanárok véleményét a tucatnyi új tankönyvről, s megállapította, hogy
tankönyveikért együttvéve sem kaptak annyi dicséretet, mint az Öveges által
írott Kis fizikáért.
1945 után is használatban maradt három tankönyve: Kis fizika,
Összefoglaló kérdések a fizikáról, Kísérleti fizika I-II. A tanításban szerzett
tapasztalatai keltek életre e műveiben. Erre önérzettel mutatott rá néhány
cikkében olyan tankönyvírókkal szemben, akik sohasem tanítottak középiskolában,
és mégis középiskolai tankönyveket írnak, tanügyi reformokat hajtanak végre.
Öveges József húsz
éven át tanított vidéken. A kitűnő tanár híre messze terjedt, s a Főváros
piarista gimnáziumába helyezték. Budapesten a Pesti Barnabás utca és a Március
15. Tér sarkán állt a Piaristák Háza. Dunára néző szobájában élt és dolgozott a
papság üldözéséig. 1948-ban a Varsányi udvar 2-be költözött, a negyedik
emeleten kapott két szobás napfényes lakást.
Középiskolai tanárként
óráinak sikerét azon mérte le, hogy mennyit nevetnek a gyerekek. Az anyag
viselkedésének megértetésére törekedett. Hitte, hogy tanítványai ebből érteni
tudják majd az emberi viselkedést is. Egykori tanítványai, kollégái legendákat
mesélnek óráiról. Öveges professzor egyik titka valószínűleg az egyszerűség,
amiről már negyven esztendeje, hogy így vallott: „ A
legegyszerűbb a legművészibb.” 40 Sok időt töltött a szertárban,
ahol a diákok segítettek neki előkészíteni a kísérleteket. Ezzel is munkára
nevelte őket. „Nem azt akarom, hogy megtanuljanak bizonyos geometriai szabályt,
a célom, hogy szokták a munkát, tanuljanak meg dolgozni.” 41
Ars poeticának is
beillik az a kis töredék, amit a tanításról mondott: „A
mi szerepünk a bányászlámpáé, csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani,
ahol szükség van rá.” 42
Öveges József készítette az első rádióadó-vevő készüléket Tatán.
Legjobb tanítványaival rádión keresztül is kapcsolatban állt.
Az egészségét óvta, a természetet járta. Sok tatai fiatalt tanított meg
úszni. Hajmeresztő atlétikai mutatványai miatt a strandon egyszer cirkuszi
artistának nézték. Ő honosította meg a jégvitorlázást Tatán. Keresztbe
erősített két söprűnyelet, rákötötte az ágylepedőt, majd a vállára akasztotta a
maga készítette szárnyakat, s szélsebesen siklott vele a Nagytó jegén.
Mesélik, hogy nagyon
félt a fertőzéstől. Csak könyökkel-lábbal nyitotta, csukta az ajtókat. Egyszer
majdnem botrány lett e különcségéből, mert az iskolát meglátogató Eszterházy
grófnővel sem volt hajlandó kezet fogni.
Az iskolába érkezésekor az osztály ajtajából ügyesen feldobta kalapját
a fogasra. Tanítványaitól megkövetelte a rendszeres felkészülést. Nem lehetett
tudni mikor feleltet, óra elején vagy magyarázat közben. Egy gyufás skatulyában
őrzött az osztály létszámának megfelelően megszámozott cédulákat, és behunyt
szemmel húzott közülük. Nála jelest csak az kapott, aki feleléskor nem vett
krétát a kezébe, s a legbonyolultabb levezetést, jelenséget is maga elé
képzelve tudta elmondani. Az egyik leghíresebb tanítványa: Dr. Bászel Károly,
aki fizikából bukásra állt, mielőtt Öveges Tatára került. Ma az aacheni
műegyetem professzora. Elmesélte, hogy találmányainak zömét Öveges professzor
módszerének köszönheti, mivel legtöbb kutató csak laboratóriumban vagy
rajzasztal mellett tud valami újat kitalálni. Ő azonban erdőben sétálva, vagy
sötétben, álmatlan éjszakáin is tudott kísérletezni. Maga elé tudta képzelni
azt a műszert, azt a jelenséget, amelyből egy-egy találmány megszületett.
Amikor még középiskolában tanított, Öveges
József diákjaival füzetük első oldalára íratta: ”A semmiből nem lesz semmi.” Ez
a jelmondat serkentette, amikor nehéz volt munkához fognia. Diákjait
felhatalmazta, hogy megnézhetik lakása ablakát reggel négykor. Ha nem látják a
világosságot, hogy már felkelt dolgozni, akkor menjenek fel és kérjék számon: „Így mutat jó példát a tanár úr?”
Emberségéről tanúskodik, hogy különösen
figyelt azokra a tanulókra, akiknek probléma volt egy füzet, egy körzőkészlet,
egy pár cipő megvásárlása, akiknél nem volt egy nyugodt sarok, ahol leckéjüket
elkészítsék.
Öveges József a katedráról emelte fel
szavát a zsidó-törvények ellen. Ismerőseinek „pápai menlevelet” szerzett.
Amikor a helyzet katasztrofálissá vált, nem egyszer életének kockáztatásával
próbált az üldözötteken segíteni.
1945 után a Köznevelés Könyvtára első
kötetében feltette a kérdést: „Hogy állunk a
fizikával, ahol a tanítás kizárólag kísérleti alapokon nyugszik? Mit tegyen az
elpusztult szertár tanára?” Válasza az volt, hogy hulladék anyagokból és
használati tárgyak segítségével el lehet végezni a legbonyolultabb kísérleteket
is.
Állítását bizonyítani akarta a kísérleti és
módszertani anyagok gyors elkészítésével. Papírra vetette A
fizikai kísérletezés módszertana című könyvét és a Kis fizika I-II. kötetét. E műveket a tanárok és a tanítványok egyaránt jól
használhatták.
1948 után nagy
hangsúlyt kapott a természettudományos világkép kialakítása. A tanári kísérlet
elengedhetetlen részévé vált a fizika órának. A felszerelés nélkül maradt
iskolákat a minisztérium univerzális Csekő-féle ládákkal látta el. Megjelent a
Csada-Csekő-Jeges-Öveges: Fizikai eszközök és kísérletek című munka, mely a
házilag elkészíthető kísérleti eszközökkel kívánta támogatni a fizikaoktatást.
Az Országos
Köznevelési Tanács tagjaként Öveges József részt vett az iskolareform
kidolgozásában. Csak egy esztendőre vállalta a fizikatanítás budapesti
szakfelügyelését. Lemondásában megírta: „Olyan iskolában –mint szakfelügyelő-
nem fogom, a tudás nívóját vizsgálni, ahol még tankönyve sincsen a
gyerekeknek.” Szerinte az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon,
hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladáshoz.
1946-ban a
Közgazdasági Egyetem diáktanácsának felkérésére a fizika megbízott előadója
lett, majd egy év elteltével egyetemi tanárrá nevezték ki ugyanitt Övegest.
Megalakult Budapesten az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola.
A tanárválasztó ülésen rajta kívül más név szóba
sem került a fizika tanszék élére.
„A főiskola igazgatója megkérdezte tőlem, hogy vállalnám-e a főiskolai
tanárságot ebben az intézetben, bár ez kisebb rangot jelent, mint az egyetemi
tanárság. Erre azt válaszoltam, hogy őseim is mind néptanítók voltak, én is a
nép számára akarok tanárokat nevelni. Vállalom!” 43 Öveges József
életében először kapott hatalmat. Először félt a feladattól, de megtalálta módját hogyan lehet legsikeresebben tanszéket
vezetni. Egyenrangú félként kezelte munkatársait. Mindenkinek meghallgatta a
javaslatát, s meghagyta: dolgozzanak úgy, mintha maguk is tanszékvezetők
lennének.
Minden téren példát mutatott nekik. Nagyon megkönnyítette a saját
helyzetét ezzel, s a munkatársai is jól érezték magukat. Együtt igen eredményes
munkát végeztek. Legnemesebb feladatának tartotta a Professzor, hogy hazánk
általános iskolái számára jól képzett, hivatásszerető fizikatanárokat neveljen.
Vizsgáztatáskor kiírta: „Halk társalgási hangot kérek!” Tartottak tőle a
hallgatók, mert addig kérdezte őket, amíg érthetően, egyszerű nyelven feleltek.
Életművének nagyobb
részét az ismeretterjesztés alkotta: előadások, könyvek, cikkek, diasorozatok,
filmek formájában.
„Előadóterem lett az egész ország.” A korosodó piarista tanárnak jutott
eszébe elsőként az, hogy a rádión keresztül felhívja az emberek figyelmét az
atombomba jelentőségére.
1948-ban a Kossuth-díj
legelső kiosztásakor Rákosi Mátyás nyújtotta át a kitüntetést Öveges Józsefnek
és Sík Sándor (költő) rendfőnöknek. Ezzel elismerte a piarista rend háromszáz
éves nevelőmunkáját. A Professzor a díj pénzbeli értékének egy részét a pákai
iskolának adta a szegény és a cigány családok megsegítésére. Harmincöt éves
tanári működés után, 1955-ben az Állami Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját
kérésére nyugalomba vonult, hogy irodalmi munkásságát még hatékonyabban folytathassa.
Ugyanebben az évben a miskolci Nehézipari Egyetem Tanácsa meghívta
tanszékvezető egyetemi tanárnak. ”A megtisztelő felhívást –őszinte fájdalmamra
nem fogadhattam el, mert akadályozott volna abban, hogy könyveimmel, a rádióban
és a televízióban akkoriban kibontakozó adásaimon keresztül olyan mértékben
lehessek a nép tanítója, mint szerettem volna” 44 Öveges professzor
a rádióban 256 előadást tartott, a televízióban pedig 135 alkalommal szerepelt.
Nagysikerű sorozatokat szerkesztett és vezetett: Atomfizika, technika és élet,
100 kérdés – 100 felelet címmel. Szórakoztatva mutatta be játékos kísérleteit,
s a jelenségek bemutatásakor maga is fellelkesült. Hitt az élőszó hatásában, a
tanári magyarázat erejében. Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt. Ez egy
összeszáradt, csúnya óriáspókhoz hasonlító növény, de ha vízbe teszik,
megduzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazza
a tankönyv is. Ha a tanári magyarázat száraz, a csoda elmarad. Mindig a
közönség helyébe képzelte magát, csak azt mondta el, amit maga is szívesen
hallott volna. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan
kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon a
mindenütt megtalálható eszközökkel.
Hogyan jutott el az egyszerű kísérletekig, amelyeket mindenki feszülten
figyelt, megértett és utánozhatott? Emlékezetében leginkább kecskeméti tanára,
Nagy József egyszerű, de nagy méretű eszközökkel
bemutatott mérései maradtak meg. A Nap delelési idejének meghatározására papírhengert
állított fel az udvaron. Micsoda hatással lehet egy
kísérletező fizikatanár a diákjaira!
Az egyszerű kísérletek
mérésre is alkalmazhatók. Erre egy érdekes vetélkedő a példa: A TV egyik
nyilvános adásának tárgya a hang terjedési sebességének mérése volt. A
Professzor nyilvános versenyre hívott ki egy jól felszerelt intézetet. Az
intézeti kutató elhozta az ezredmásodperceket jelző elektronikus időmérőjét,
amelyet a mikrofonhoz érkező hang indított el, majd állított le, automatikusan.
Öveges is felvonult… Három konzervdobozból összeragasztott csővel, egy
collstokkal, egy vízzel telt befőttesüveggel és egy „Á” hangsíppal. Az
eredmény: A stúdió hőmérsékletének megfelelő hangterjedési sebességet ő kapta
meg pontosabban.
Kísérletező
tankönyveket kértek tőle a nagyközönség számára. Így meg kellett építenie az
egyszerű, érthető, tapasztalati alapot az elvontnak látszó jelenségek, fogalmak
megértetésére.
A mindennapi jelenségeken keresztül eljutott a nehezebbnek látszó
problémák és fizikai törvényszerűségek magyarázatára. Kísérleteiből több könyv
is született: Tanulságos fizikai kísérletek, Kísérletezzünk és gondolkozzunk!
Színes fizikai kísérletek…
Új tankönyveket írt a
katonai főiskolások számára Az elektrotechnika és A
fegyverek fizikája címmel. Grafikusa, Molnár Ottó nagy feladatot kapott. Jó
ötletekkel, egyszerűen értelmezhető, méretarányos ábrákkal látta el az Öveges-
féle könyveket.
A Professzor ismeretterjesztő
sorozatokat indított az Élet és Tudomány című folyóiratban. Megjelentek a
fizikát közérthető nyelven népszerűsítő könyvei: Érdekes fizika, A mikroszkóp
használata, Színes atomfizika, Túl a rádióhullámokon –A fény stb.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnökségének tagjává
választották 1964-ben, majd 1970 után az elnökség állandó, tiszteletbeli tagja
lett. Mint népművelő fontosnak tartotta olyan jelenség bemutató intézetek
létrehozását, ahol mindenki számára érthetően, az emberek szórakozva ismernék
meg korunk tudományát és technikáját. Az első szerény lépés megtörtént a TIT Budapest,
Bocskai úti stúdiójában. Öveges
professzor álma halála után tizenhét esztendővel vált valóra igazán, amikor
elkészült a Csodák Palotája. Ma már az üzletekben sokféle játékdoboz kapható,
amelyek tartalmából működő eszközök állíthatók össze: távcső, mikroszkóp,
motor, rezgőkör… Tudományos játékszobákat azonnal lehetne szervezni az
iskolákban is. A gyerekek százezrei szerezhetnének ilyen módon „átélt” tudást,
felejthetetlen tudományos élményt.
Öveges József
népszerűvé vált „a fizika varázslójának” nevezték az emberek.
Az ELFT Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja 1991 óta minden évben
országos, felmenő rendszerű fizika versenyt rendez a 14 éves korú tanulóknak
(ide érteve a határainkon túli területeken, a fizikát magyar nyelven tanulóknak
is)
A verseny neve Öveges József
Fizikaverseny, ami országos döntővel zárul. A döntőt 1991-2000 között
Tatán, 2001, 2002-ben Budapesten, 2003-tól Győrben rendezik meg.
Ma Budapesten és Balatonfűzfőn középiskola, Zalaegerszegen, Pákán és
Péren általános iskola viseli a nevét.
Győrött és Pákán utcát, Tatán emlékversenyt neveztek el a Professzorról.
A szombathelyi Tanárképző Főiskolán az Öveges napon a fizika szakos tanárjelöltek
mérik össze kísérletező ötletességüket. A TIT Öveges József plakettet adományoz
a legjobb ismeretterjesztő munkát végzőknek minden esztendőben.
Az Eötvös Loránd
Fizikai Társulat első ízben Öveges Józsefnek ítélte oda az 1974-ben alapított
Prométheusz érmet „a felszabadulás után végzett országos viszonylatú ismeretterjesztésért.
Milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét”, s nagyon sokan a fizikán
keresztül kaptak kedvet más tudományok műveléséhez. Nobel-díjas tanítványa Oláh
György is Öveges József módszerének köszöni az érdeklődésének felkeltését és a
kutatáshoz való kitartásának megalapozását.
Idősebb korában sokan kihasználták
szerénységét, segítőkészségét. Kérőlevelek százai érkeztek hozzá. Öveges pedig
csak dolgozott. Szerette volna kinyitni a tudás kapuit mindenki előtt. 84 éves
korában éppen kedves ismerőseinek mutatott kísérleteket, miközben agyvérzés
bénította meg. 1979. szeptember 4-én lobbant el életének gyertyája. Budapesten
és Zalaegerszegen a TIT elnöke, majd volt kollégája, Perényi Rudolf és egykori
tanítványa Vajay István vikárius köszönt el a legismertebb magyar fizikustól.
Zalaegerszegen, a Göcseji úti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Hozzá hasonló, egész életét az
ismeretterjesztésnek áldozó pedagógus még nem élt Magyarországon. Ma őszülő
tanítványok vallják, hogy Öveges Józseftől nemcsak a fizikát, hanem a tanítás
művészetét és az emberséget is megtanulták.
Hagyatékát az Öveges család, a tanítványok és a budapesti Piarista Gimnázium és a pákai iskola
őrzik. A Nemzeti Tankönyvkiadó reprint kiadásban juttatta el a diákokhoz
könyveit.
A professzor művei a
ma és a holnap fizikatanárainak, diákjainak bőséges forrásul szolgálnak.
Öveges József könyvei
- Időjóslás
és időmeghatározás.
Cserkészkönyvtár, 96 oldal, 1924. Tata Saját kiadás az Engländer cégnél.
2000 példány.
- Összefoglaló
kérdések a fizikából.
1935. Budapest, Stephaneum, 205 oldal
- Kis
fizika gimnázium VIII. o.
Budapest, 1936. Stephaneum 200 oldal
- Kísérleti
fizika I. A gimnázium VII. o. részére Stephaneum
- Kísérleti
fizika II. A gimnázium VIII. o. részére 1940. Tankönyvkiadó
- Kis fizika
az általános iskolák számára.
1946.
- Atombomba. 1947. Atheneum. 80 oldal
- Fizikai
eszközök és kísérletek tanárok számára 1947. Szocialista Nevelés Könyvtára. 136 oldal. II. kiadása 1950.
- Bevezetés
a természettanba. 1948. Új
Nevelés Könyvtára. 320 oldal.
- A
legújabb kor fizikája. 1951.
Művelt Nép. 252 oldal. 3 kiadásban.
- Az élő
fizika. 1952. Művelt Nép. 340
oldal. 4 kiadásban jelent meg.
- Játékos
fizikai kísérletek. 1953.
Ifjúsági Könyvkiadó. 190 oldal
- Elektromosságtan
és az élet. 1953. Művelt Nép.
234 oldal. 3 kiadás
- Kis
fizika I. 1953. Művelt Nép. 196
oldal. 15000 példány.
- Kis
fizika II. 1954. Művelt Nép. 180
oldal. 15000 példány
- Az
elektronok nyomában. 1955.
Művelt Nép. 332 oldal. 15000 példány
- Túl a
rádióhullámokon, a fény. 1957.
Művelt Nép. 364 oldal. 5000 pld.
- Fény a
tudomány szolgálatában. Sugárzások. 1959. 107 oldal. 2
kiadás
- Tudomány,
Technika, Élet. 1960.
Tankönyvkiadó. 191 oldal. 10000 pld.
- Kísérletezzünk
és gondolkozzunk. 1960. 360
oldal. 1979. újra kiadása.
- A
mikroszkóp és használata. 1960.
Gondolat. 174 oldal. 10000 példány
- Tanulságos
fizikai kísérletek. 1961.
Táncsics Kiadó. 174 old. 1967. újra.
- Érdekes
fizika. 1963. Táncsics. 274
oldal. 1967. második kiadás.
- A
kultúra világának - a Fizika részét írta 320 oldal terjedelemben. 1964. Közgazdasági
és Jogi Kiadó. 40000 példányban.
- Színes
atomfizika. 1964. Gondolat
Kiadó. 132 oldal. 30000 példány.
- Kis
atomfizika. 1965. Gondolat
Kiadó. 219 oldal. 6800 példány.
- Klasszikus
fizika. 1968. Minerva. 268 oldal
20000 példány.
- Sugárözönben
élünk. 1968. Minerva. 240 oldal.
30000 példány.
- Elekrtotechnika. Műszaki Kiadó. 1970. 464 oldal. 25000 példány.
- A
fegyverek fizikája. 1972. Zrínyi
Katonai Könyvkiadó. 360 oldal.
- Színes
fizikai kísérletek – a „semmiből” Molnár Ottó rajzaival. Móra Ifjúsági Könyvkiadó. 1977.
80 oldal. 44800 pld. Több nyelven megjelent.
- Játékos
kísérletek az elektronnal. Molnár Ottó rajzaival. 1979.
Móra Ferenc Könyvkiadó. 45000 példány.
Posztumusz
kötet 1981. 23000 példány. Bölcs bagoly sorozat.